Rektor és egészségügyi menedzser
A rendszerváltás forgószelében a SZOTE-n is felmerült az igény egy korszerűbb intézményi működésre. Fráter Loránd korábbi külföldi tanulmány utakon, valamint a nemzetközi szaklapokból nyert információi révén új jövőképet tudott felvázolni az egyetemnek.
1991 – 1997 között két cikluson át a SZOTE rektorává választották, a kezdeti rendkívül viharos ellenreakciók ellenére másodszor is bizalmat kapott.
Nemzetközi tapasztalatait felhasználva korszerűsítette, kibővítette, pénzügyileg stabilizálta az egyetemet. Rektori évei alatt jött létre a Szeged teljes felsőfokú oktatására kiterjedő Szegedi Tudomány Egyetem (SZTE), és ennek központi számítógépes rendszere.
A SZOTE-n megvalósult technikai fejlesztések közül kiemelendő a Radiológiai Klinika spirál-CT-je, az ultrahang-diagnosztikai csúcskészülékek és a digitalizált demonstráló-helyek létrehozása.
Az intézményi akkreditáció során – Vizi E. Szilveszter
megfogalmazása szerint – Szegeden „európai egyetemet találtak”.
Reformtörekvései sokak ellenérzését kiváltották. Barátok és ellenfelek kísérték tevékenységét.
Rektori megbízatása lejárta után,- a média össztüze ellenére -cáfolhatatlanul sikeres eredményei alapján, menedzseri képességeire sokan igényt tartottak.
Több alapítványt hozott létre és vállalt bennük szerepet. Több, mint tizenkét kormányzati és egyéb országos intézmény tanácsadói testületébe hívták meg dolgozni: (OEP, Egészségügyi Minisztérium, Európai Integrációt Előkészítő Tanács). Vezetőségi tagként, kurátorként, tanácsadóként részt vett a Dentalcoop, a Medicor Holding, a General Electric Medical Systems munkájában. Menedzsment oktatást szervezett, részt vett a Phare és a Világbank egészségügyi programjaiban.
A betegek gyógyítását, leleteik diagnosztizálását élete utolsó napjáig végezte.
E rendkívüli leterheltséget jelentő évek alatt is folytatta művészi tevékenységét, magánképtára és különféle alkotói módszerekkel készített saját alkotásainak létrehozásával.
